-Kisasszony jól van?-rázott fel 1 nővér.-Mi?Mi?-kiáltottam fel és ezzel a lendülettel arcon is csaptam a nővért.-Jó jó Enni nyugi!-mondta Elison.-Anyu?!Hogy van?!-kérdeztem tőle.-Elmondtuk neki Ericel,h hol voltál és,h Bill keresett erre sokkot kapott.Még ma este meglesz az öcsénk állítólag,de azt mondják,h kockázatosabb ha anyut nem császározzák meg!-mondta Elison.-Mi?Mi?Miattam lesz 7 hónappal koraszülött az öcsénk?!Jahj,ne....mostmár gyilkos is vok!!!!!!!!!!!-mondtam és elkezdtem könnyezni aztán hirtelen már nem is tudtam mi van csak sírtam,de mint az őrült.-Bill szerintem vidd haza Ennit!-mondta Elison.-Rendben!-mondta Bill és megakarta fogni a kezemet,de én nem engedtem.Folyton elrántottam.Elison csak némán nézett utánunk,miközben kicsit beleharapott a szája sarkába.Nem tudta,h a történtekre tekintettel,jó ötlet-e engem egyedül hagyni Billel,mert tudta,h milyen vok.Aki ilyenkor hozzám szól az kap pár pofont és ha még tovább gerjeszt akkor vége.Kicsit félve kanyarodott el 1 másik kórterem felé,ahol Ericel és Tommal beszélt pár sort.Tom igaz nem fogadta kitűnő örömmel a hírt,h egyedül hagynak Billel azok után,h őt aznap dúrván fejre ejtettem.Tehát nem volt osztatlan öröm a kórházban......

Eközben mi hazafele gyalogoltunk.Én minden 1-es lépésemnél zokogásban törtem ki,Bill pedig már olyan rutinnal kapta el a vállamat,ha megingott az egyensúlyom,h már azt se mondtuk,h szívesen vagy köszönöm.Amikor haza értünk én ledobtam magam a kanapéra és sírtam.Eközben Bill kiment a konyhába.Mikor már kb.10 perce kint volt utána mentem.Amikor eltoltam a konyhaajtót azt láttam,h Bill a kávé főzővel babrál.Úgy csinált mintha még életében nem főzött volna kávét.-Bill?!Már elnézést,de mit csinálsz?-kérdeztem tőlev és letöröltem a könnyeimet.-Hát kávét!Nem így kell?-kérdezte és olyan édesen elmosolyodott.Persze tudtam,h nem szabad,h rámásszak a legjobbarátnőm pasijára ezért bírtam magammal,akár mennyire is imádtam a TH-t most nem szabadott,Sarah miatt nem.-Nos.......nem.-mondtam.-Aha....-mondta Bill csüggetten.-Megcsinálom én!-mondtam és erőt vettem magamon.-Biztos,h elég jól vagy?-kérdezte Bill.-Aha.Most pedig vigyázz!-mondtam és oda furakodtam a pulthoz.Bill csak figyelte ahogy forgok ide-oda,de nem mert megszólalni.Kb. 10 perc múlva letettem elé 1 kifogástalan fekete kávét.-Nos....minden elismerésem!-mosolygott.-Á nem,dehogy!Ez minden napos.....-mondtam és felültem a konyhapultra.-Óh....nos akk is!-mondta Bill és belekortyolt a kávéba.-Na milyen?-kérdeztem tőle.-Finom.Köszi,h megcsináltad!-mondta Bill és a szeme sarkában láttam,h a mobilját nézi.-Szívi,miért nézed a mobilodat?-kérdeztem tőle és leugrottam a pultról.-Csak várom,h Tom hívjon.Tudod eléggé szétestünk ezalatt a pár nap alatt és megkéne beszélnünk sok mindent.-mondta Bill és hirtelen 1 könnycsepp csillant meg a szemében.-Aham....sajnálom,de szentem ezért nem kéne sírnod.Bár én ezekről nem tudok semmit...nekem nincs ikertestvérem.Jahj....úgy aggódok sz öcsiért!-mondtam és elfordultam,h Bill ne lássa,h sírok.Nem akartam rátenni még 1 lapáttal,pláne mivel nem éreztem hején valónak,azt,h még ő vígasztaljon engem amikor miattam van ez az egész.Ha nem csapok patáliát a Sarah-Bill dologból,ha nem rohanok el,és ha nem húzok fel mindenkit akkor ez mind nem történik meg.Ekkor megcsörrent Bill mobilja.Sarah volt az.Telóban:-Sya Bill!-Sarah.-Sya Sarah!-Bill.Én erre majd nem elájultam,de Bill csak legyintett egyet amitől vissza jött a színem.Vissza hozzájuk:-Hol vagy?-Sarah Billtől.-Épp Enniéknél!-Bill.-Gyere már át!Beszélni akarok veled!-Sarah.-Most nem lehet!-Bill.-Miért nem?!Enni ott van?!-Sarah.-Igen.-Bill.-Adod őt 1 percre?-Sarah.-Aha.....-mondta Bill és a kezembe nyomta a mobilját.-Mi van?-kérdeztem Billtől értetlenül.-Sarah beszélni akar veled!-mondta Bill és 1 bíztató mosolyt erőltetett az arcára.-Sya Sarah!-én a telefonba.-Sya Enni!Figyelj bocsánat!Nem lett volna szabad ilyen bunkónak lennem!-Sarah.-Ugyan!Én kérek bocsánatot!-én.-Átjöhetne Bill 1 rövid időre?Szeretnék beszélni vele!-Sarah.-Rendben....menjen csak!-mondtam és kicsit elcsuklott a hangom.-Mi a baj?-Sarah.-Semmi...akk megy Bill!-én és vissza adtam Billnek a telefont.-Menjél!Sarah beszélni akar veled!-mondtam Billnek.-De biztos nem lesz addig bajod?-kérdezte Bill.-Nem...elleszek!-mondtam és belekortyoltam a kávémba,de alig ment le a torkomon.-Akk sya...sietek vissza!-mondta Bill.Kiment a bejárati ajtón és már nem is láttam.Egyedül maradtam abban a sötét házban.Gyertyáztam.Már kb.1 órája vártam Billt amikor nem bírtam tovább és elaludtam a kanapén.

Kb. az éjszaka közepén felébredtem.Kimentem a konyhába inni,de Bill még mindig nem volt sehol.A konyhában viszont 1000-rel csengett a mobilja.Ebből jöttem rá,h az okoska itt hagyta tehát még felhívni se tudtam.Azért nagy bátran/csak úgy mint szokásom/ beleszóltam a mobiljába.-Halló!-én.-Enni?!Bill hol van?-halatszottTom vészjósló hangja.-Még nincs itt.Azt mondta,h elmegy Sarahoz és jön,de még sehol.-én.-Bazd+!Meg kéne keresni!-Tom.-Anyu,h van?-én.-Nem tom,de Elison szerint jól.Én most jövök a házatok felé...csak tudnád mióta hívom Billt....egyfolytában,de semmi!-Tom.-Akk beengedlek.-én.-Sya!-Tom és letette.Pár perc múlva csöngettek.Azt hittem Tom az erre amikor kinyitottam az ajtót Bill állt ott 1 hatalmas monoklival a jobb szeme alatt.-Atya úr isten Bill!Mi történt?-kérdeztem tőle és berángattam a házba.-Mi történt?-kérdeztem tőle.-Elvertek.-mondta Bill.-Kik?-néztem rá értetlenül.-Nem tudom.....nekem rohantak az utcán és,és...megvertek.-mondta Bill.-És Sarah mit szólt?-néztem rá kérdően.-Nos semmit.....szeret így is!-mondta Bill és kicsit elbizonytalanodott....láttam rajta vmit ami ezt nem mondja 1000%-ra,de nem tudtam,h az mi.Ekkor toppant be Tom.-Bill?Mi történt?-kérdezte Tom rémülten.-Megvertek!-mondta Bill.-Bill...1-et tanulj meg!Gondolom még nem találkoztál puszta erőszakkal.Nos itt ez gyakori,h vkit csak úgy megvernek....szóval meg kell tanulnod futni!-mondtam nem épp kellemes hangon.-Na én elmegyek lefeküdni!-mondta Tom és feldzsalt a vendégszobába.-Jó éjt!-mondtuk tők egyszerre Billel.Tom erre elnevette magát  aztán csak 1 ajtzó csapódást hallottunk és Tom már aludt is.....-Bill!Mi volt Sarahval?-kérdeztem és leültem mellé a kanapéra.-Hát semmi....dumáltunk és kész!-mondta Bill kicsit vörös arcal.-Persze el is hiszem!-mondtam.Sokáig dumáltunk amíg hirtelen elaludtunk.Na igen....a fejem ott volt Bill vállán,Bill keze pedig belekarolt az enyémbe.....és csak reggel jöttem rá,h mekkora butaságot is csináltam,ezzel az 1 együtt alvással......nagyobbat mint amit vha eltudtam képzelni!!!!!!!!!!

                                                        vége a 10. résznek