Már 3 napja esett az eső.Kíváncsian néztem ki a szobám ablakán,mivel fontos vendégeket vártunk.-Ennikém!Gyere le,kész az ebéd!-anyu(itt anyuzni fogom,de az igazi neve:Nina)-Jövök!-kiabáltam le majd leszáguldottam a lépcsőn.Hirtelen azomban feltűnt a bátyám:Eric.-Hey Encifecli!Ott én ülök!-kiabált rám Eric és félrelökött a széktől.-Enni!Szólj kérlek ki a nővérednek,h kész az ebéd!-anyu mosolyogva.-Rendben!-én és elindultam kifelé a gangra.Elison ott telefonált.Amióta barátja volt állandóan a telefonon lógott.-Eli!Kész a kaja!-ordítottam ki neki a szakadó esőbe.-Most nem érek rá!Na igen itt vok édesem csak a hülye húgom kiabál.......-mondta Elison immár a mobiljába.Vissza mentem az ebédlőbe,de most is kaptam a fejemre.-Hívtad a nővéredet?-anyu és csípőre tette a kezét.-Igen,de nem éhes......-mondtam,de anyu vissza kergetett.-Ennikém,kérlek hívd ide!-anyu.-Már hívtam!-mondtam,de Ericis közbe vágott.-Tökmag!Nem hallod mit mondott anyu?!-Eric gúnyosan.-Megyek már!-kiabáltam és újra elindultam a gang felé.-Anyu hív!-mondtam Elisonnak.-Hagyj már békén Enni!-Elison dühösen.Utáltam Ericet és őt is!Soha nem csináltak velem értelmeset csak ugráltattak.Amikor Eric bandázott és Elison gyűlést tartott én......mosogattam.Sokszor segítenem kell anyunak mivel gyereke lesz és nem tud mindent 1edül csinálni.Csak tudnám miért mindig én?!Vissza mentem a lakásba.-Nem akar enni!-mondtam és felmentem a lépcsőn.-És te kislányom hová mész?-kérdezte anyu.-A szobámba!Köszönöm az "ebédet"!-kiabáltam le és becsaptam a szobám ajtaját.Még annyit hallottam,h anyu azt mondja:-Eric hívd be a testvéredet!Eric és Elison ikrek voltak ezért köztük nagyobb volt az összhang mint velem kapcsolatban.Eric volt az idősebb 7 percel,de soha nem mondta azt Elisonnak,h hugi.
A szobámból különösen átlehetett látni az egész utcát.De így,h köd volt nem sokat láttam.Hiába augusztus 12-e volt és már a jó idő is eltűnt.Bekapcsoltam a számítógépet és felültem msn-re.Sarah épp fent volt.Sarah volt a legjobb barátnőm.Az utcánk elején lakott,szóval minden mazsorett edzésre együtt mentünk és a suliba is így jártunk.Az msn-en:-Sya!Mi van veled?-Sarah.-Jól vok csak az a gond,h él Elison és Eric!-én.-Megint veszekedtetek?-Sarah.-Yam!És ma még jönnek a rokonaink is!Apu testvére,a felesége és a gyerekeik!Németországból jönnek,rég nem látta már őket apu!-én.-Az jó.Na mennem kell mert Andrew ide akar jönni!Sya!-Sarah és kijelentkezett.Andrew Sarah öcse volt aki most lett 10 éves.Kikapcsoltam a gépet.Ezután kb.2 órán keresztül csak fetrengtem az ágyamon és a TH-s posztereimmel szemeztem.Hatalmas Bill fan vok ezért sokszor ugratni és cukkolni szokott a társadalom másik fele (Elison és Eric).Észre sem vettem,h 1 autó leparkol a házunk előtt.A kocsiból 1 esőkabátos férfi szállt ki és kisegített egy nőt akinél esernyők voltak.Ezután 2 másik ember pattant ki a kocsiból és megragadtak 1-1 esernyőt.Aztán csak a csöngetést hallottam.-Ezek biztos ők!-mondtam magamban majd résnyire nyitottam az ajtómat,h halljam ami lent történik.
Lent tompa hangokat hallottam:-Helló!De rég találkoztunk!-anyu.Az ő hangja biztos volt a fülemnek.-George bátyám?-1 férfi furcsán magyaros kiejtéssel.-Dolgozik,de most hívott,h már jön haza fele csak még beugrik ajándékért a fiúknak!Hány évesek is lettek?-anyu kedvesen.-17!-hallatszott 1 női hang.-Fiúk mutatkozzatok be!-a férfi ismételten.Ezt már nem hallottam mert 1 faág beesett az ablakon.Mikor becsuktam az ablakot vissza osontam az ajtóhoz,de akkor már nem hallottam a 2 hangot.-Franc egye meg!-én hallkan.Ekkor anyu szólalt meg:-Ő itt a fiam Eric és az idősebbik lányom Elison!Szólok a kislányomnak is,h jöjjön le!-anyu-Kicsim!Gyere!-Jövök!-kiabáltam vissza majd elindultam szép lassan lefelé a lépcsőn.Nem tudtam kik vannak lent csak annyit sejtettem,h az unokatestvéreim és a szüleik.A lépcsőnk olyan,h az ember nem láthatja,h ki van lent,csak ha már leért.Na de az ember nem is számít ekkora meglepire.Amikor leértem köpni-nyelni nem tudtam!Ott állt lent Simone és Gordon Kaulitz-Trümper,mellettük pedig Bill és Tom!Azt hittem menten elájulok.-Gyere csak kincsem ne félj!-anyu-Ő itt a legfiatalabb lányom Enni!-Helló azaz,h jó napot.........-én dadogva.-Szia Enni,de kérlek tegeződjünk!Én Simone vagyok ő pedig a férjem Gordon.Ők pedig a fiaink Bill és Tom.-Simone kedvesen.-Tudom.-én félénken és észre sem vettem,h Bill már kézfogásra nyújtja a kezét.Mikor aztán kezet fogtam mindenkivel anyu folytatta:Eric és Elison kicsit idősebbek Billnél és Tomnál,ugyanis ők februárban lesznek 19 évesek.Enni pedig most novemberben lesz 16 éves.-sorolta anyu.-De minek tolongunk itt az előszobában?!Üljetek nyugodtan le a nappaliban a gyerekek pedig csináljananak azt amihez kedvük van!-anyu és bevezette a Kaulitz-Trümper családot a nappaliba.-Micsoda ítélet idő van itt Magyarországon!-Simone.Ekkor megjött apu.Sáros tűzoltó csizmájáról csak úgy folyt az esővíz és a kabátja sem volt rajta.Ráterítette Bill és Tom ajándékára,h ne ázzanak el.-Drágám!Végre itthon vagy!-anyu és átakarta ölelni aput,de ő csak arcon csókolta mert anyu ünnepi kosztümben volt és nem akarta össze sarazni.-Sya apu!-én.-Sya Vater!-Eric és Elison tök egyszerre.-Syasztok gyerekek!Kedves öcsém!-apu és kezet fogott Gordonnal.-Ő a feleségem Simone,és ők a fiaim Bill és Tom!-Gordon és vpégig mutogatott a fiúkon.-Tudom.Hoztam is nekik vmit!-apu és oda nyújtotta nekik a szatyrokat.A fiúk kibontották és megnézték.Tom 1 új gitárpengetőt kapott és csokoládét,Bill pedig egy 18 karátos arany nyakláncot és persze csokit.Kis ideig csak szótlanul álltak aztán hangosan és csillogó szemmel megköszönték.
Vége az 1-ső résznek
